Mayer Endréné

Életrajz helyett... emlékezés

Már 23 évesen, 1962-ben is „Margit néni”-nek szólítottak a diákjaim. Ma is boldog vagyok, ha így üdvözölnek az utcán, és a boltban - csak azt keresem: ki ő- melyik családhoz tartozik - hiszen olyan hosszú évek mentek el azóta.

Fiatal tanárként 12 évig tanítottam a régi, templom melletti szép emlékű iskolában Liptay László igazgató úr szigorú keze alatt. Innen vezetett az utam 18 évre a budapesti XVI. kerületi Táncsics Mihály általános iskola és gimnáziumba. Majd amikor házat vettünk Kerepesen ismét visszahívtak a Széchenyi István általános iskolába 4 évre.

Én elmondhatom, szép ívű volt a pályám. Minden elismerést és megbecsülést megkaptam, mint magyar-történelem-testnevelés szakos tanár. De legnagyobb elismerés a tanítványaim szeretete és tisztelete, amely ma is éltet. Szívügyem az iskola és a családok élete. Sokat jártam, foleg fiatalon, családot látogatni. Véleményem szerint valóban baj van az erkölcsi értékrenddel: - nem érték többé a becsület, a szorgalmas munka, a felelősségtudat, és a megbízhatóság. Ahol előfordul muködésképtelen család - ott ahol nincs munka, az apa iszik, az anya nem tudja, holnap mit adjon ebédkor - ott érvényesül a bűn, a kábítószer romboló hatása, ott akadnak embercsoportok, amelyek antiszociálisak, amorális magatartást mutatnak!

Az én felfogásom kulcsszava a Tisztelet. Önmagunk tisztelete, és tisztelet a bennünket körülvevők iránt. Minden embernek joga van az emberhez méltó életre, és aki ezt igényli, annak segíteni kell, mert az élet egyszeri és megismételhetetlen! Ezért tettem le hitvallásomat egy jobb iskola mellett, így a mostanit, melyet át kell szervezni.

Hogyan képzelem ezt el?

1./ Munkát kell Kerepesre hozni a szülők kezébe, nem segélyt, mert az lealacsonyít és méltatlan.

2./ Akinek hiányzik az iskolai végzettsége, adjuk meg a lehetőséget, hogy valamelyik hiányszakmában szakmunkás bizonyítványhoz jusson - de követeljük is meg tőle!

3./ Tudom, nehéz az Európai Unió pályázatán pénzt nyerni, mert rendkívül szigorúak a feltételei, és nem is ingyenes a pályázat. Ez lehet az egyetlen utunk.

4./ Az új igazgatónak szabad kezet kell adni, hogy minden problémás gyermeket megismerhessen, ás kollégáival kidolgozhassa azt a felzárkóztatási tervet, amely az egyénre szabott.

5./ Ha minden energiája elvész a Polgármesteri Hivatal szekatúrája miatt, az út megint zsákutcába fog vezetni. Az igazgató legyen a fegyelmezett munka őre, és megkövetelőoje - majd a diákoké, a szüloké, és a tanároké!

6./ Nagy csoda, hogy Nagy László igazgató úr bírta ezeket a fantasztikus testi és lelki terhet, nem roppant össze a súlya alatt. Tisztelet és köszönet érte!

7./ Ha elnyernénk az Európai Unió pályázatát, gondolkodni kellene a követkeőkön:

a., A szilasligeti tagiskola újboli megszervezését - mert elhamarkodott döntés volt a bezárása. Nem kell a kisdiákokat a Héven utaztatni, maradjanak helyben.

b., Kerepesen egy új roma közösségi ház kialakításán kell munkálkodni, mely állami jóváhagyással és támogatással (nem a rasszizmus és megkülönböztetés bélyegével) muködne. Itt délelőtt felzárkózatást, tanítást kellene csinálni, délután tanulószoba, játszóház, TV. Számítógép állna rendelkezésre, vagy felügyelt sportolási lehetoség. Este a szülők továbbtanulását, közösségi életét és sportolását kellene biztosítani. Ehhez pénz, pénz, pénz szükségeltetik.

8./ A kisebbség, a cigányság fogadja el, hogy az iskola azért van, mert az ő felemelkedésük csak tanítás útján lehetséges. S ez tanítók és tanárok nélkül, lehetetlen! Őket pedig megbecsülni, tisztelni kötelező! Ehhez viszont nem kell pénz, csak jó érzés, és gondolkodás, amely előre is néz.

Végezetül: úgy gondolom, a képviselői státusz nagy megtiszteltetés lesz számomra. Ez kötelez megértő nyitott magatartásra, emberi tartásra, példamutató életvitelre, mindenkori szavahihetőségre. Engem a pénz nem motivál, megelégszem azzal amim van, a világot bejártam. A honoráriumomat felajánlom 4 tehetséges tanuló további életéhez: Nagy Tímea 8.a., Szabados Mercédesz 5.o., Lakatos Roland, Oláh József 202. Ipari Szakmunkásképzős.